Bárányhimlő.hu

- védőoltással a bárányhimlő ellen program -

védőoltással
a bárányhimlő ellen program

nyitolapi_kep.jpg

 

- Orvos válaszol -

A védőoltás ugyanolyan védelmet nyújt, mint a természetes bárányhimlő fertőzés (az oltott személy életre szólóan védett lesz a bárányhimlővel szemben)?

A több évtizede forgalomban lévő oltóanyaggal kapcsolatos eddigi tapasztalatok szerint a két adag bárányhimlő elleni oltás mindenképpen védelmet biztosít a fertőzés súlyos formája ellen. Az oltott páciens hosszútávon legfeljebb enyhe, szövődménymentes fertőzésre számíthat kockázat nélkül.

Gyermekem bárányhimlős gyerek környezetében tartózkodott (zárt térben). Mekkora az esélye, hogy ő is elkapta a bárányhimlőt?

Ha legalább egy órát tartózkodtak egy légtérben, vagy szemtől szembe érintkeztek, a megfertőződés esélye több, mint 50% és 14-21 napon belül várható a tünetek jelentkezése. Amennyiben a szülő el szeretné kerülni a fertőzést, érdemes ilyen esetben mielőbb, legfeljebb 72 órán belül beoltatni gyermekét. Ekkor vagy nem jelentkeznek a tünetek, vagy enyhe lefolyású fertőzés várható szövődmények nélkül.

Érdemes-e a megfertőződött gyerekek testvéreit bárányhimlő ellen beoltatni? Vagy már felesleges, mert úgyis megfertőződtek?

Amennyiben a gyermek elkapja a bárányhimlőt a közösségben (bölcsődében, óvodában, esetleg iskolában), akkor javasolt a családban élő, biztosan fertőzésre fogékony (nem volt bárányhimlős), 9 hónaposnál idősebb családtagok oltása, amennyiben a fertőzésforrással való érintkezésük kizárt, azaz nem érintkezett azzal a közösséggel, ahonnan a családtag fertőződött. Oltandó az a családtag is, aki korábban (legalább 4 hete) egy oltást kapott bárányhimlő ellen.

Szoptatás alatt lehet-e a kismamának oltást adni anélkül, hogy veszélyeztetnék kisbabáját?

Az oltottak nem fertőznek, semmilyen elkülönítésre nincs szükség, természetesen a szoptatás is folytatható.

Két adag oltás után is elképzelhető, hogy gyermekem bárányhimlős lesz?

Megfelelően tárolt és alkalmazott 2 oltást kapók esetében ennek a valószínűsége csekély. Ugyanakkor, ahogy egyetlen oltás, úgy a bárányhimlő elleni oltás sem biztosít 100%-os védelmet minden oltottban. A ritkán előforduló áttöréses (oltás ellenére kialakuló) bárányhimlő enyhe lefolyású és szövődménymentes.

A bárányhimlő elleni védőoltás más oltásokkal egyidőben beadható?

Igen, a kötelező és egyéb választott védőoltásokkal egyidőben adható. Javasolt még a közösségbe kerülés előtt, akár a 15. vagy a 18. havi kötelező védőoltással egyidőben beoltatni gyermekét bárányhimlő ellen.

Mi lesz, ha az oltott kislánynál későbbiekben terhesség alatt alakul ki bárányhimlő?

Több évtizedes tapasztalat szerint az áttöréses bárányhimlő minden esetben enyhe fertőzés. Így a terhesség alatt jelentkező fertőzés esetén is enyhe megbetegedés várható magzati szövődmény nélkül.

A bárányhimlő legtöbb esetben enyhe fertőzés. A biztos védettség érdekében, miért nem javasolt inkább átesni a fertőzésen?

A bárányhimlő nem enyhe betegség. Többek között a korábban ismeretlen eredetű idegrendszeri érintettséget (gyermekkori stroke), gerinc harántléziót (teljes bénulás gyulladás miatt), retina ér gyul-ladást következményes látásvesztéssel (teljes vakság!) – ma már a bárányhimlő fertőzés késői szövődményének tulajdonítják, melyek védőoltással megelőzhetőek.

Miért nem támogatható az egy oltással történő védekezés, hiszen egy oltás után is várhatóan enyhe fertőzésre, de élethosszig tartó biztos védettségre számíthatunk?

Minden fajta védőoltásra igaz, hogy az oltottak csekély hányada (kevesebb, mint 5%) az első oltásra nem reagál (hiszen immunrendszerünk egyéni jellemzőkkel rendelkezik). Ez előre nem kiszámítható. Az elvárható legbiztosabb védelem a fertőzés súlyos formája ellen 2 oltás után várható, ez az ajánlott alkalmazási gyakorlat.

- 2 -

Bárányhimlőről

Magyarországon a bárányhimlő a leggyakoribb bejelentett fertőző betegség. Évente 35-40 ezer esetet regisztrálnak: a gyermekek többsége az óvodáskor végéig elkapja a fertőzést.

A betegség legtöbbször enyhe lefolyású és magától gyógyul, de egyeseknél súlyos szövődmények is kialakulhatnak, akik emiatt kórházba kerülhetnek. Itthon évente 350-400 kisgyermek szorul kórházi kezelésre bárányhimlő miatt.

Ennek ellenére sokan még ma is azt gondolják, hogy a bárányhimlőn minden gyermeknek át kell esnie, de ez nem így van! Sajnos a leggondosabb anyuka sem tudhatja előre, hogy melyik kisgyermeknél okoz majd enyhe vagy súlyos tüneteket a betegség.

A kiütésekkel, viszketéssel, lázzal járó, és akár 2-3 hétig is elhúzódó bárányhimlő-fertőzés ugyanis nemcsak életre szóló hegeket, de súlyos esetben életveszélyes szövődményeket – tüdőgyulladást, bőr és a bőr alatt lévő lágyrészek gyulladását és idegrendszeri komplikációkat – is okozhat.

Mit kell tudni a bárányhimlőről?

A bárányhimlőt a rendkívül ragályos varicella zoster vírus okozza, amely cseppfertőzéssel, a légutakon vagy a kötőhártyán keresztül jut a szervezetbe. Köhögéssel, tüsszentéssel és persze a bárányhimlős hólyagok váladékával is átadható.

A fertőzés átviteléhez azonban nem szükséges testi kontaktus: poharak, evőeszközök, ruhanemű, ágynemű, a kisgyermekek szájba vett közös játékai is terjesztik a kórt. A megfertőződéshez általában az is elég, ha 15-20 percet egy szobában töltünk a beteggel.

A beteg hosszabb lappangási idő után (10–21 nap) mutat tüneteket, viszont a betegség fertőző szakasza már a kiütések megjelenése előtt 1-2 nappal elkezdődik, és a hólyagok hegesedéséig tart.

Tíz emberből kilenc bárányhimlős lesz, ha fertőzött személlyel kerül kapcsolatba, és a betegséget csak azok kerülik el, akik már átestek rajta, vagy megkapták a bárányhimlő elleni kétadagos védőoltást. Emiatt a bárányhimlő megjelenése a bölcsődei, óvodai közösségben könnyen járvány kialakulásához vezet.

A betegség átvészelése életre szóló védettséget jelent ugyan, de tudni kell, hogy a vírus a gyógyulás után is a szervezetben marad a gerincvelő melletti idegdúcokban megbújva, és a felnőtteknél, leggyakrabban időskorban fájdalmas övsömört, azaz – a vírus nevét adó – herpes zoster betegséget okozhat.

Kire veszélyes a bárányhimlő?

Bár sokan ártalmatlan gyermekbetegségnek gondolják, a bárányhimlő tinédzsereket és felnőtteket is megfertőzhet, és vannak, akikre kifejezetten veszélyes lehet. Ilyenek a legyengült immunrendszerű emberek, az egy év alatti csecsemők, valamint azok a serdülők, várandós kismamák és felnőttek, akik gyermekkorukban nem estek át a betegségen, és védőoltást sem kaptak.

Házi gyermekorvosok azt is megfigyelték, hogy egy családon belül a második és harmadik családtag bárányhimlő-fertőzése rendszerint súlyosabb lefolyású, hosszabb ideig tart, és jóval több hólyaggal jár.

Tehát a bárányhimlő fokozottan veszélyezteti a többgyermekes családokat, amelyekben általában járványszerűen söpör végig, és sokszor a betegséggel utolsóként megfertőződött legkisebbeket érinti a legsúlyosabban. 

Tudta?

A bárányhimlőről a védőoltás kifejlesztéséig az orvosok is azt tartották, hogy jobb, ha a gyermekek minél hamarabb átesnek rajta. Ez azért volt így, mert már akkor is tudták, hogy a serdülő- vagy felnőttkorban – különösen például várandósan – átvészelt fertőzés nagyobb kockázattal és súlyos szövődményekkel járhat, más lehetőség pedig nem létezett a betegség megelőzésére.

A védőoltás több évtizeddel ezelőtti kifejlesztését éppen az a felismerés tette szükségessé, hogy a lehetséges szövődmények miatt a gyermekkori bárányhimlő sem veszélytelen!

Tudta?

  • Magyarországon 100 bárányhimlős gyermekből egy kórházba kerül
  • A lázzal, kiütésekkel és viszketéssel járó betegségen a gyermekek 90%-a 10 éves korára átesik.
  • A csökkent immunrendszerű betegeknél a kezelés hiánya akár halálos szövődményt is okozhat.
  • A két adagból álló védőoltás alkalmazása közösségbe kerülés előtt javasolt.
  • A bárányhimlő szövődményeivel orvoshoz kerülő gyermekek többsége korábban teljesen egészséges volt.
  • A magyar felnőtt lakosság 10-15%-a nem esett át a betegségen, sokan nem is tudnak róla.

 

- 4 -

Tünetek és szövődmények

A bárányhimlő jellemző, rendkívül kellemetlen tünetei általában két hét lappangási idő után jelentkeznek.

A betegség hőemelkedéssel, köhögéssel, torokfájással, rossz közérzettel, étvágytalansággal és gyengeséggel kezdődik, majd viszkető piros pöttyök jelennek meg a beteg testén és nyálkahártyáin, amelyek hamarosan hólyagokká alakulnak, majd – kifakadás után – hegesednek, és pörkös kiütésekké válnak.

A kiütések először általában az arcon, a törzsön jelentkeznek, majd a test egyéb részein is megjelennek: a száj, a szemhéjak, a nemi szervek, sőt akár a nyelőcső is érintett lehet.

A BÁRÁNYHIMLŐ SZÖVŐDMÉNYEI

A bárányhimlő többnyire enyhe lefolyású betegség, de egyes esetekben – előre nem látható – súlyos szövődményeket okozhat.

A leggyakoribb, sokak által ismert szövődmény a hólyagos bőr felülfertőződése a test különböző részein, ami a gyógyulás után is gyakran egész életre látható hegeket, himlőhelyeket hagy.

Azt már kevesebben tudják, hogy az ártalmatlannak gondolt bárányhimlő akár szívizom-, máj- vagy ízületi gyulladást, csontvelőgyulladást és vérmérgezést is okozhat.

Egyik leggyakoribb idegrendszeri komplikációja pedig a kisagyat érintő jóindulatú gyulladás, amely mozgáskoordinációs zavarral jár: az akaratlagos mozgások végrehajtása közben remegés, beszédzavar, hányinger, hányás fordulhat elő. A riasztó tünetek ellenére 2-3 hét alatt beavatkozás nélkül gyógyuló betegségről van szó.

Ritkább, de veszélyesebb szövődmény az agyvelőgyulladás, ami fejfájást, hányást, zavartságot, görcsöket okoz, és késői idegrendszeri maradványtünetekkel gyógyulhat.

Ugyancsak a bárányhimlő ritka szövődménye lehet a  stroke, az orvosi szakirodalomban közölt esetek száma egyre nő. Megfigyelték, hogy a stroke gyakorisága a varicellát követő 1 éven belül kb. háromszorosára nő.

A bárányhimlő lehetséges szövődményei:

  • a bőr és a lágyrészek bakteriális felülfertőződése (cellulitis, ótvar)
  • kiszáradás,
  • idegrendszeri gyulladás,
  • tüdőgyulladás,
  • ízületi- és csontgyulladás,
  • szívizom-, májgyulladás,
  • agyvelőgyulladás
  • vérképzőrendszeri eltérések,
  • vérmérgezés.

 

A súlyos szövődmények kezelése hosszan tartó kórházi ápolást igényelhet, ami a gyermekeknek és a szülőknek is rendkívül megterhelő. A kórházi tartózkodás a szülőkre nemcsak lelki, de nem tervezett anyagi terheket is ró, és – különösen többgyermekes családokban – az egyik szülő hosszú időre, akár hetekre is kieshet a munkából. 

Az övsömörről

Övsömör úgy alakul ki, hogy a bárányhimlő gyermekkori átvészelése után a vírus elraktározódik a gerincoszlop melletti idegi központokban, és évekkel később, az immunrendszer gyengülésekor aktiválódik. Ezek a lappangó vírusok különböző hatásokra – olyan betegségek, állapotok, amelyek az immunrendszer működésének gyengülését okozzák (stressz, műtéti beavatkozás, dohányzás, daganatos betegségek, HIV, szteroidos kezelés, stb.) – aktív állapotba kerülnek, és az idegek mentén vándorolva az idegdúchoz tartozó bőrterületen csíkszerű elhelyezkedésben kiütéseket okoznak. A betegség a kiütéses területeknek megfelelően nagy és nehezen csillapítható fájdalommal járhat. Számos esetben a csillapíthatatlan bőrfájdalom és -érzékenység napokkal megelőzi a kiütések megjelenését.

 

 

- 6 -

Mit tehetünk otthon?

  • A gyermek körmeit vágjuk rövidre, ezzel megelőzhetjük, hogy elvakarja a hólyagokat. A kezeket és a ruházatot tisztán és szárazon kell tartani.
  • A kiütések viszketését langyos vizes zuhannyal csökkenthetjük.
  • Használjunk puha törülközőt, és ne dörzsöljük a gyermek bőrét, hanem óvatosan itassuk fel róla a nedvességet.
  • A hólyagos bőrt nem szabad bekenni semmilyen krémmel vagy habbal, így elkerülhetjük, hogy a bőrön élő baktériumok a szervezetbe jussanak, és ott fertőzést okozzanak.
  • A viszketés enyhítésére esetleg nagyon vékony rétegben mentolos hintőport használhatunk.
  • A lázat csillapíthatjuk láz- és fájdalomcsillapítóval, de fontos, hogy kerüljük a szalicilát tartalmú gyógyszereket. (pl. Aspirin) 
- 8 -

Mikor forduljunk orvoshoz?

  • Ha a gyermek nem iszik eleget.
  • Ha a bőr a kiütések körül pirossá, duzzadttá válik, vagy a bőr egyéb területein piros, meleg, fájdalmas részeket észlelünk.
  • Ha a gyermek nagyon gyenge, nehezen ébreszthető fel.
  • Ha a gyermek erősen köhög, gyakran hány.
  • Ha a láz újabb kiütések jelentkezése nélkül is megmarad, vagy a gyermek ismételten belázasodik.
  • Ha a gyermek szokatlanul viselkedik, vagy más nyugtalanító tüneteket észlelünk nála.

Bárányhimlő babavárás idején

A terhesség idején elkapott bárányhimlő-fertőzés mind a várandós édesanya, mind a magzat számára fokozott kockázatot jelent. A statisztikák szerint ezer terhességre körülbelül 3 bárányhimlős megbetegedés jut.

A betegség szempontjából legkritikusabb időszak a terhesség első húsz hete, hiszen a magzat szervei ekkor fejlődnek ki. A bárányhimlő magzatkárosító kockázata bár csekély, de ilyenkor jelentős lehet: az idegrendszert, a látást, a hallást, a szívet, a végtagokat is érintő, komplex gyógyíthatatlan fejlődési rendellenesség is kialakulhat.

Ha a várandós anya bárányhimlős beteggel kerül kapcsolatba, vagy önmagán észleli a fertőzöttség tüneteit, haladéktalanul orvoshoz kell fordulnia. Ilyenkor a szakorvos dönt az alkalmazandó kezelésről. A 20. hét után elkapott és átvészelt anyai bárányhimlő magzati kockázata ugyanakkor már csekély.

Azok a gyermekek, akik ebben az időszakban, méhen belül vészelik át az anyai bárányhimlőt, bizonyos mértékben védettnek tekinthetők. Ám nekik csecsemő- vagy kisgyermekkorukban nagy valószínűséggel övsömörük alakul ki. A megfigyelések szerint ezek lefolyása általában enyhe, vírusellenes kezelés nem szükséges, és a védettség a későbbiekben már tartós lesz.

Nem ilyen rózsás a kismamák helyzete: az állapotos nők jóval nagyobb kockázatnak vannak kitéve bárányhimlős fertőzés esetén. Jóval nagyobb, például, a tüdőt érintő szövődmények aránya, és a várandós nőknél a máj- és idegrendszeri károsodás esélye is magasabb.

A születendő gyermekre a szülés körüli időszak jelent ismét nagy kockázatot akkor, ha a kismama a szülés előtti öt napban – vagy két nappal utána – betegszik meg bárányhimlőben. Ilyenkor ugyanis nagy vírusmennyiség juthat a magzatba, aki világra jön, még mielőtt az anya termelte, védettséget jelentő ellenanyagokhoz juthatna.

Ezeknél az újszülötteknél súlyos lefolyású fertőzésre lehet számítani 10-12 napos korban, és az megfelelő ellátás nélkül az esetek 30%-ában halállal végződik.

Nem ritka, amikor az újszülött a testvérétől kapja el élete első heteiben a bárányhimlőt. Ilyenkor a várható varicellafertőzés kisebb kockázatú, mint a méhen belül szerzett. Lefolyását nagymértékben befolyásolja, hogy az édesanya volt-e már bárányhimlős, és tud-e szoptatni. Ha védett, és szoptat, akkor minden esély megvan arra, hogy az újszülött fertőzése enyhe lefolyású legyen. Ellenkező esetben szükséges lehet vírusellenes kezelés, és ilyenkor az édesanya is elkaphatja a bárányhimlőt annak minden kockázatával.

A bárányhimlő elleni védőoltás különösen javasolt a betegségen át nem esett, terhesség előtt álló fiatal nők számára. A terhesség időszaka alatt a védőoltást már nem ajánlott beadatni, a tervezett gyermekvállalást pedig az oltás beadása után 4 héttel el kell halasztani.

- 10 -

Miért veszélyes a bárányhimlő?

A bárányhimlő – megtévesztő neve ellenére – egyáltalán nem ártalmatlan fertőző betegség, hiszen Magyarországon minden évben több száz, zömében teljesen egészséges gyermek kerül kórházba miatta.  

A BÁRÁNYHIMLŐ SZÖVŐDMÉNYEI

A bárányhimlő többnyire enyhe lefolyású betegség, de egyes esetekben – előre nem látható – súlyos szövődményeket okozhat.

A leggyakoribb, sokak által ismert szövődmény a hólyagos bőr felülfertőződése a test különböző részein, ami a gyógyulás után is gyakran egész életre látható hegeket, himlőhelyeket hagy.

Azt már kevesebben tudják, hogy az ártalmatlannak gondolt bárányhimlő akár szívizom-, máj- vagy ízületi gyulladást, csontvelőgyulladást és vérmérgezést is okozhat.

Egyik leggyakoribb idegrendszeri komplikációja pedig a kisagyat érintő jóindulatú gyulladás, amely mozgáskoordinációs zavarral jár: az akaratlagos mozgások végrehajtása közben remegés, beszédzavar, hányinger, hányás fordulhat elő. A riasztó tünetek ellenére 2-3 hét alatt beavatkozás nélkül gyógyuló betegségről van szó.

Ritkább, de veszélyesebb szövődmény az agyvelőgyulladás, ami fejfájást, hányást, zavartságot, görcsöket okoz, és késői idegrendszeri maradványtünetekkel gyógyulhat.

Ugyancsak a bárányhimlő ritka szövődménye lehet a  stroke, az orvosi szakirodalomban közölt esetek száma egyre nő. Megfigyelték, hogy a stroke gyakorisága a varicellát követő 1 éven belül kb. háromszorosára nő.

A bárányhimlő lehetséges szövődményei:

  • a bőr és a lágyrészek bakteriális felülfertőződése (cellulitis, ótvar)
  • kiszáradás,
  • idegrendszeri gyulladás,
  • tüdőgyulladás,
  • ízületi- és csontgyulladás,
  • szívizom-, májgyulladás,
  • agyvelőgyulladás
  • vérképzőrendszeri eltérések,
  • vérmérgezés.

A súlyos szövődmények kezelése hosszan tartó kórházi ápolást igényelhet, ami a gyermekeknek és a szülőknek is rendkívül megterhelő. A kórházi tartózkodás a szülőkre nemcsak lelki, de nem tervezett anyagi terheket is ró, és – különösen többgyermekes családokban – az egyik szülő hosszú időre, akár hetekre is kieshet a munkából.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatai szerint a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset a beteg halálával végződik, emiatt a WHO vakcinációs ajánlásában is szerepel a bárányhimlő elleni védőoltás.

Az EU-ban Németországban, Ausztriában, Cipruson, Luxemburgban, Lettországban, Görögországban, illetve Olaszország és Spanyolország számos régiójában már a nemzeti oltási program, azaz a kötelező oltási sor része a varicellavakcina.

Az Egyesült Államokban 1996-ban vezették be a bárányhimlő elleni védőoltást az oltási programba kezdetben az egy-, majd a jelenleg is ajánlott, 2 adagos oltási sorral.

Az USA 49 államában az általános iskolai felvétel alapkövetelménye, hogy a gyermek két adag bárányhimlő elleni oltást kapjon. A szigorú intézkedések eredménye, hogy az érintett korosztályban gyorsan 80%-ot ért el a bárányhimlő elleni átoltottság aránya az Egyesült Államokban, ez pedig a bárányhimlő miatti kórházi kezelések több mint 90%-os csökkenését eredményezte.

Magyarországon is szó van arról, hogy a vakcinát a nemzeti oltási rendbe emelik, de a bárányhimlő elleni térítésmentes védekezés egyelőre csak önkormányzati finanszírozású programok segítségével elérhető.

Néhány önkormányzati finanszírozású bárányhimlő-megelőzési oltóprogram Magyarországon 2016-ban a teljesség igénye nélkül:

  • Eger
  • Hódmezővásárhely
  • Hódmezővásárhely Többcélú Kistérségi Társulás (Hódmezővásárhely , Székkutas, Mártély, Mindszent)
  • Százhalombatta
  • Makó
  • Hajdúnánás
  • Jászberény
  • Kaposvár

 

- 12 -

Hogyan védekezzünk a bárányhimlő ellen?

A bárányhimlő ma már megelőzhető kétadagos védőoltással. A két adagból álló oltás már 9 hónapos kortól adható. Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) ajánlása szerint a gyermekek 16-18 hónapos korában ideális beadatni. A szabályoknak megfelelően beadott védőoltás a bárányhimlő elleni védekezés leghatékonyabb eszköze.

A bárányhimlő elleni védőoltást még időben, gyermeke közösségbe kerülése előtt kérje házi gyermekorvosától!

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének ajánlása alapján egyéves kor után, de mindenképpen a közösségbe kerülés előtt ajánlott beoltatni a gyermekeket: optimális az időzítés, ha a kisgyermekek 16-18 hónapos korukban kapják meg az élő, legyengített vírust tartalmazó 2 adagos vakcinát minimum 6 hét különbséggel. 

A bárányhimlő elleni oltás beadása után leggyakrabban a beadás helyén jelentkező fájdalmat, bőrpírt, duzzanatot, illetve lázat és bőrkiütést észlelhetünk.

Ugyancsak fontos tudni, hogy még a kétadagos bárányhimlő elleni vakcina beadása után is – nagyon ritkán – kialakulhat úgynevezett áttöréses bárányhimlő, de ilyen esetekben a betegség enyhe lefolyású: kevés viszkető kiütéssel jár, általában láz és szövődmények nélkül zajlik le!

Nem családbarát betegség!

A bárányhimlő a közösségbe kerülő gyermekeken kívül a többgyermekes családokra és a fertőzésen még át nem esett felnőttekre, a várandós nőkre is veszélyes. Javasolt a betegség megelőzése a többgyermekes családokban, valamint azoknál a serdülőknél és felnőtteknél, akik gyermekkorukban nem estek át a fertőzésen, hiszen a második, harmadik gyermek betegsége gyakran súlyosabb, és az ilyen családokban a felnőttek szövődményei is gyakoribbak.

Ha az óvodás gyermek védőoltást kap, azzal megelőzhető, hogy megfertőzze a kisebb testvérét, vagy várandós anyukáját, aki korábban még nem kapott védőoltást, vagy nem vészelte át a betegséget.

Felnőttek is elkaphatják! 

Fontos szem előtt tartani, hogy a sokszor csak gyermekbetegségként emlegetett bárányhimlő nem csak a gyermekeket fertőzheti meg. Akik gyermekkorukban nem estek át a kellemetlen betegségen, felnőttkorukban is ugyanolyan fogékonyak lehetnek rá. Az érintettek aránya a magyar felnőtt lakosság 10-15%-a is lehet, tehát 1-1,5 millió serdülőt és felnőtt embert veszélyeztethet a betegség.

A felnőttkori bárányhimlő ráadásul rendszerint súlyosabb lefolyású, és a szövődmények előfordulásának kockázata is nagyobb, emiatt őket is érdemes beoltatni a betegség ellen.

A felnőtteknek szintén számolniuk kell a varicellavírus okozta ideg- és bőrgyulladással, valamint az övsömörrel is, amely a korábbi bárányhimlő-fertőzéskor az idegdúcokban megmaradt vírusok „felébredésének” következménye lehet. Az övsömör általában a fertőzés után hosszú évekkel, évtizedekkel alakul ki, jellemzően idősebb korban, a legyengült immunrendszerű embereknél.

Védelem a gyermekvállalás előtt!

A bármilyen okból bekövetkező immunhiányos állapot – életkortól és nemtől függetlenül – a bárányhimlő szempontjából önmagában is kockázati tényező. Ennek egyik különleges esete a várandósság időszaka.

A bárányhimlő elleni védőoltás különösen ajánlott a betegségen át nem esett, terhesség előtt álló fiatal nők számára. A terhesség időszaka alatt már nem ajánlott a védőoltást beadatni, a tervezett gyermekvállalást pedig az oltás beadása után 4 héttel el kell halasztani. Különösen lényeges olyan családokban gondoskodni a megelőzésről, amelyekben az anya nem védett a bárányhimlő ellen – azaz nem kapta még el a fertőzést, nem vette fel a védőoltást sem –, és a nagyobbik gyermek közösségbe jár.

Ha a családtervezés előtt álló nő nem tudja biztosan, hogy gyermekkorában átesett-e a betegségen, ezt egyszerű szerológiai vizsgálat kiderítheti, és ha szükséges, érdemes beadatnia a védőoltást.

Felhasznált irodalom:

OEK Módszertani levele a 2016. évi védőoltásokról, Epinfo 23. évf. 1. különszám, 2016. február 15.
Kulcsár Andrea  Gyermekorvos Továbbképzés 2015 14. évfolyam 4. szám
Liptai Zoltán Gyermekorvos Továbbképzés  2011 10. évfolyam 1. szám
European Centre for Disease Prevention and Control. Varicella vaccination in the European Union. Stockholm: ECDC; 2015.
Varicella and herpes zoster vaccines: WHO position paper, June 2014 No. 25, 2014, 89, 265–288 http://www.who.int/wer
Ujhelyi E. és trs. Gyermekorvos Továbbképzés VII. évf. 3. szám 39-43.
Mészner Zs Gyermekorvos Továbbképzés VII. évf. suppl. 1. 4-8.
Kulcsár A.Gyermekorvos Továbbképzés VIII. évf. 2. szám 61-63.
https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/456562/Green_Book_Chapter_34_v3_0.pdf utolsó felkeresés: 2016. 07. 27.

 

- 14 -

Tévhitek

A bárányhimlő kezelésének és megelőzésének hatékonyságát továbbra is hátráltatják a betegséggel kapcsolatos széles körben elterjedt tévhitek. Az alábbiakban összefoglaltuk a legfontosabbakat.

tevhitek01.png

Tévhit: Nem súlyos betegség

Tény: Sokan még ma is azt gondolják, hogy a bárányhimlőn minden gyermeknek át kell esnie, de ez nem így van. Bár valóban a legtöbb esetben magától gyógyuló betegség formájában zajlik, ugyanakkor a kiütéseket, viszketést és lázat  okozó betegség tünetei ekkor is kellemetlenek. Még a leggondosabb anyuka sem tudhatja előre, hogy kinél jár majd súlyos tünetekkel  vagy szövődménnyel a fertőzés, mely súlyos esetben kórházi kezelést is szükségessé tehet.  

Tévhit: Nem kell védőoltás, át kell esni a fertőzésen
Tény: Mivel nem lehet tudni, hogy kinél alakul ki súlyos szövődményekkel járó fertőzés, nem tanácsos tehát fertőzött társaságába vinni a gyermeket azért, hogy ő „természetes úton” szerezzen védettséget. A védőoltás kifejlesztését több évtizeddel ezelőtt éppen az tette szükségessé, hogy a szövődmények gyakoriságára vonatkozó felmérések bebizonyították: a gyermekkorban átvészelt bárányhimlő egyáltalán nem veszélytelen. A természetesen kialakuló immunitáshoz hasonló védelmet a kétadagos védőoltás biztosítja, amellyel ráadásul a felnőttkorban kialakuló övsömör kialakulásának lehetőségét is mérsékelhetjük.  

Tévhit: Csak a legyengült immunrendszerű gyermekeknél alakul ki szövődmény

Tény: Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályán 1993 februárja és 2009 áprilisa között a bárányhimlő szövődményeivel kezelt 98 gyermek 76%-a a betegséget megelőzően teljesen egészséges volt.

Tévhit: Egy adag oltás elég lesz
Tény: Ha csak egy adag oltást kap gyermekünk, könnyebben kialakulhat az úgynevezett áttöréses bárányhimlő. A szakemberek szerint a magas fokú védelemhez mindenképpen 2 adag oltóanyag szükséges, ezért az USA 49 államában, például, két védőoltás szükséges az iskolai felvételhez. 

Tévhit: A varicellavírus csak a gyermekeket fertőzheti meg

Tény: Akik gyermekkorukban nem fertőződnek meg, felnőttkorukban fogékonyak lehetnek rá: ez a magyar felnőtt lakosság mintegy 10-15%-át érinti. A felnőttkori bárányhimlő rendszerint súlyosabb lefolyású és több kockázattal jár, érdemes ellene védőoltással védekezni. A betegség kifejezetten veszélyes lehet a legyengült immunrendszerű emberekre, a várandós nőkre és a serdülőkre.

Tévhit: Terhesség alatt nem lehet elkapni a bárányhimlőt

Tény: A terhesség idején elkapott bárányhimlő-fertőzés mind a várandós édesanya, mind a magzat számára fokozott kockázatot jelent. A várandós édesanya különösen veszélyeztetett.

Tévhit: Terhesség előtt nem szabad a bárányhimlő elleni oltást beadatni

Tény: A védőoltás beadása kifejezetten ajánlott a betegségen át nem esett, gyermekvállalás előtt álló fiatal nők számára. Ez azért rendkívül fontos, mert a terhesség időszaka alatt a védőoltás beadása már nem javasolt, a tervezett gyermekvállalást pedig az oltás beadása után 4 héttel el kell halasztani.

 

- 16 -

Gy.i.k.

Szülők által gyakran feltett kérdések

A védőoltással és a bárányhimlővel kapcsolatos további kérdéseivel forduljon bizalommal házi gyermekorvosához!

1) A védőoltás ugyanolyan védelmet nyújt, mint a természetes bárányhimlő fertőzés (az oltott személy életre szólóan védett lesz a bárányhimlővel szemben)?

A több évtizede forgalomban lévő oltóanyaggal kapcsolatos eddigi tapasztalatok szerint a két adag bárányhimlő elleni oltás mindenképpen védelmet biztosít a fertőzés súlyos formája ellen. Az oltott páciens hosszútávon legfeljebb enyhe, szövődménymentes fertőzésre számíthat kockázat nélkül.

2) Gyermekem bárányhimlős gyerek környezetében tartózkodott (zárt térben). Mekkora az esélye, hogy ő is elkapta a bárányhimlőt?

Ha legalább egy órát tartózkodtak egy légtérben, vagy szemtől szembe érintkeztek, a megfertőződés esélye több, mint 50% és 14-21 napon belül várható a tünetek jelentkezése. Amennyiben a szülő el szeretné kerülni a fertőzést, érdemes ilyen esetben mielőbb, legfeljebb 72 órán belül beoltatni gyermekét. Ekkor vagy nem jelentkeznek a tünetek, vagy enyhe lefolyású fertőzés várható szövődmények nélkül.

3) Érdemes-e a megfertőződött gyerekek testvéreit bárányhimlő ellen beoltatni? Vagy már felesleges, mert úgyis megfertőződtek?

Amennyiben a gyermek elkapja a bárányhimlőt a közösségben (bölcsődében, óvodában, esetleg iskolában), akkor javasolt a családban élő, biztosan fertőzésre fogékony (nem volt bárányhimlős), 9 hónaposnál idősebb családtagok oltása, amennyiben a fertőzésforrással való érintkezésük kizárt, azaz nem érintkezett azzal a közösséggel, ahonnan a családtag fertőződött. Oltandó az a családtag is, aki korábban (legalább 4 hete) egy oltást kapott bárányhimlő ellen.

4) Szoptatás alatt lehet-e a kismamának oltást adni anélkül, hogy veszélyeztetnék kisbabáját?

Az oltottak nem fertőznek, semmilyen elkülönítésre nincs szükség, természetesen a szoptatás is folytatható.

5) Két adag oltás után is elképzelhető, hogy gyermekem bárányhimlős lesz?

Megfelelően tárolt és alkalmazott 2 oltást kapók esetében ennek a valószínűsége csekély. Ugyanakkor, ahogy egyetlen oltás, úgy a bárányhimlő elleni oltás sem biztosít 100%-os védelmet minden oltottban. A ritkán előforduló áttöréses (oltás ellenére kialakuló) bárányhimlő enyhe lefolyású és szövődménymentes.

6) A bárányhimlő elleni védőoltás más oltásokkal egyidőben beadható?

Igen, a kötelező és egyéb választott védőoltásokkal egyidőben adható. Javasolt még a közösségbe kerülés előtt, akár a 15. vagy a 18. havi kötelező védőoltással egyidőben beoltatni gyermekét bárányhimlő ellen.

7) Mi lesz, ha az oltott kislánynál későbbiekben terhesség alatt alakul ki bárányhimlő?

Több évtizedes tapasztalat szerint az áttöréses bárányhimlő minden esetben enyhe fertőzés. Így a terhesség alatt jelentkező fertőzés esetén is enyhe megbetegedés várható magzati szövődmény nélkül.

8) A bárányhimlő legtöbb esetben enyhe fertőzés. A biztos védettség érdekében, miért nem javasolt inkább átesni a fertőzésen?

A bárányhimlő nem enyhe betegség. Többek között a korábban ismeretlen eredetű idegrendszeri érintettséget (gyermekkori stroke), gerinc harántléziót (teljes bénulás gyulladás miatt), retina ér gyul-ladást következményes látásvesztéssel (teljes vakság!) – ma már a bárányhimlő fertőzés késői szövődményének tulajdonítják, melyek védőoltással megelőzhetőek.

9) Miért nem támogatható az egy oltással történő védekezés, hiszen egy oltás után is várhatóan enyhe fertőzésre, de élethosszig tartó biztos védettségre számíthatunk?

Minden fajta védőoltásra igaz, hogy az oltottak csekély hányada (kevesebb, mint 5%) az első oltásra nem reagál (hiszen immunrendszerünk egyéni jellemzőkkel rendelkezik). Ez előre nem kiszámítható. Az elvárható legbiztosabb védelem a fertőzés súlyos formája ellen 2 oltás után várható, ez az ajánlott alkalmazási gyakorlat.

Kedves Szülő! Ne feledje, a bárányhimlő nem is mindig olyan szelíd, 2 adag védőoltással azonban a bárányhimlő okozta kellemetlenségek, és nem ritka szövődmények biztonsággal megelőzhetőek.

Dr. Kulcsár Andrea
Védőoltási Szaktanácsadó
Csecsemő-és gyermekgyógyász, infektológus főorvos
Egyesített Szent István és Szent László Kórház

- 18 -
Biztonság és Kapcsolat Üdvözöljük a www.baranyhimlo.hu weboldalon!
Amennyiben kérdése, vagy észrevétele merülne fel az internetes oldallal vagy annak tartalmával kapcsolatban, kérjük, vegye fel a kapcsolatot velünk a http://www.gsk.hu/kapcsolatfelvetel.aspx oldalon keresztül.

Nemkívánt esemény (mellékhatás) jelentése
A GSK a törvényi előírásoknak megfelelően folyamatosan ellenőrzi valamennyi gyógyszerének biztonságosságát úgy a klinikai vizsgálatok során, mint a már forgalomba hozott termékek alkalmazása esetén. Ezek az információk hozzájárulnak termékeink folyamatos biztonsági felügyeletéhez.

Amennyiben termékünk alkalmazása során „Nemkívánatos eseményt” észlel, kérjük, 24 órán belül jelentse a Hungary.PH_Safety@gsk.com e-mail címen vagy a +36/1-22-55-300 telefonszámon!

Minden jog fenntartva!

- 20 -
A Házi Gyermekorvosok Egyesületének ajánlásával.

Minden jog fenntartva!

HU/VAR/0030/16 // OGYÉI eng. szám: OGYÉI/43271-4/2016 // Az anyag lezárásának dátuma: 2016.08.22.
Az anyag felülvizsgálatának dátuma: 2017.08.22. // © 2001-2016 GlaxoSmithKline plc.